1/23.rész

Sziasztok!
Meghoztam az újabb részt! Nem tudom, hogy a következőt mikor tudom hozni, de jövőhétvégén biztos nem lesz dupla rész, mivel Szüreti Fesztivál lesz és remélem mindenki tudja, mit jelent ez haha :)
Jó olvasást a 23.rész-hez!

  -Igen. – fel kellett álljak. Nem bírtam.

-          -Mit akart?

-          -Találkozni.

-          -Minek?

-          -Tudod, ha meglátod a volt pasidat az interneten más lánnyal, nem olyan jó érzés.

-          -Most az ő pártját fogod? Akkor menj és találkozz vele. – felállt és mögém jött. Átölelt és a fülembe suttogott.

-          -Én nem fogom az ő pártját. Megmondtam neki, hogy nem akarok találkozni vele, mert most veled vagyok. Ő a múlt. Te vagy a jelen. – maga felé fordított, de én leszorítottam a szemeim. Nem akartam rá nézni.

-          -Biztos?

-          -Egészen biztos. – majd megcsókolt.

*Lauren szemszöge*

Mire visszaértem Niall már az ágyban feküdt betakarva TV-t nézve. A szobába érve a pillantása rám szegeződött.

-          -Hol voltál?

-          -Kint. – vágtam rá azonnal.

-          -Mit csináltál? – mért kell mindent tudni?

-          -Anyuval beszéltem.

-          -Ja értem.

Utáltam magam, amiért hazudok neki, de nem akartam neki rosszat. Jó volt ez így. Gergő, itt, Londonban, nem fog megtalálni.

Kicsit beszélgettünk még, majd elaludtunk.

*Emma szemszöge*

Másnap reggel palacsinta illatra ébredtem. Kinyitottam a szemeim és egy lepedőt találtam magamon. Feltápászkodtam és a konyha felé vettem az irányt. Julie-t és Harry-t véltem felfedezni palacsintasütés közben.

-          -Itt meg mi folyik?

-          -Palacsintát sütünk. – mondta Julie felém fordulva. – Kérsz?

-          -Igen, köszönöm. De remélem nem mérgeztétek meg.

-          -Haha, reggel milyen vicces valaki. – szólalt meg Harry is.

-          -És kinek az ötlete volt? – leültem az egyik bárszékre és falatozni kezdtem a túrós palacsintámból.

-          -Az enyém! – kiáltott fel Julie.

-          -Igaziból, már mindketten éhesek voltunk és te meg még mindig nem keltél fel, így eldöntöttük, hogy csinálunk palacsintát. – helyesbítette ki Harry Julie-t.

-          -Értem. Mikor jönnek meg Brendáék? – kíváncsiskodtam.

-          -Még tegnap este hívott Brenda, hogy ma délután 3-4 óra körül várhatóak, mert még egy ebédre is hivatalosak.

-          -Okés. Mikor keltetek?

-          -Mi az, ma „kérdezzünk Harryt” napot tartasz? – viccelt Harry. – Amúgy, meg 9 órakor.

-          -Jól van, akkor nem is kérdezgetek.

-          -Nem azért mondtam.

-          -Na jó, még egyet.

-          -Na, tessék. – nevetett fel. - Hallgatlak.

-          -Mért nem keltettek fel? Szívesen csináltam volna reggelit.

-          -Mert olyan aranyosan aludtál, hogy nem akartalak felébreszteni. - rá mosolyogtam.

*Lauren szemszöge*

Másnap reggel én keltem fel előbb. Nem akartam felébreszteni Niallt, inkább kimentem a konyhába kávét meg reggelit csinálni, hiszen úgyis éhes lesz, ha felkel. Fél óra múlva ő is csatlakozott hozzám, és ahogy sejtettem éhes is volt. Odajött, átölelt hátulról, én viszont megfordultam és egy kis krémet nyomtam az orrára. Ő megfogta a reszelt sajtot és dobálni kezdett vele. Körbe futottuk az egész lakást, egymást kergetve. A végén mindketten ledőltünk a kanapéra és nevetésben törtünk ki. Nem gondoltam volna, hogy a kajacsata ilyen mókás. Miután kinevettük magunkat, Niall segített összetakarítani és végül csak tojásrántottát csináltam. Miután megreggelizett, leültem mellé a székre.

*Emma szemszöge*

Reggeli után, Harry-vel lefürödtünk, játszottunk egy kicsit Julie-val, majd délután 3 órakor megérkeztek Brendáék, és haza indultunk Harry-vel.

*Lauren szemszöge*

-          -Szóval.. – kezdtem el. Úgy döntöttem elmondom neki, mi történt tegnap este.

-          -Igen? – majd meggondoltam magam. Most, hogy nem fogunk találkozni pár napig, nem szeretném, hogy balul süljön el minden.

-          -Mit csinálunk ma? Ja, bocsi. Most jutott eszembe, hogy nem leszel pár napig.

-          -Igen. Sajnálom, de a munka.

-          -Tudom. Aztán nehogy csalódást okoz nekünk. – vicceltem vele.

-          -Haha. Neked soha. – majd megöleltük egymást.

Pár órával később Emma és Zoé is megérkezett.

*Emma szemszöge*

-          -Na, lányok, mit csináljunk ebben a pár napban?

-          -Mert? – nézett rám Ashely belépve az ajtón.

-          -A fiúk stúdióznak, és így nem tudunk találkozni.

-          -Ja, értem.

-          -Mit szólnátok, ha felhívnám Eleanort és Daniellet, hogy nem érnek-e rá elutazni.

-          -Hova utazunk? – kérdezte Zoé.

-          -Mit szólnátok, mondjuk, Manchester-hez?

-          -Remek ötlet. – mondták egyszerre a lányok.

-          -Most, pedig, főzzünk valamit, mert Nadia este érkezik! – szólított fel minket Lauren.

-          -Okés!